Január 6-án különleges
ajándékkal utánoztuk a legenda szerinti napkeleti bölcsek látogatását a
Kisjézusnál: egy olyan ünnepséget szerveztünk, ahol a megajándékozók és
megajándékozottak személyében is jelen volt az Úr, aki azonosította magát a
kicsinyekkel, a legszegényebbekkel Máté evangéliumának 25. fejezete szerint.
„Éhes voltam és ennem adtatok, szomjas voltam és innom adtatok, idegen voltam
és befogadtatok, ruhátlan voltam és felruháztatok, beteg voltam és meglátogattatok,
börtönben voltam és felkerestetek.”
Az intézet, a magány
„börtönében” élő, időseket, akik közül jópáran betegek is, olyan gyerekek
látogattak meg, akik maguk is rászorulók, mert szegény családokba születtek,
vagy intézetben élnek, magányosak, mert édesanyjuk meghalt. Éhezik és
szomjazzák a családot. Arany, tömjén és mirha helyett az ő ajándékuk az a
néhány dal volt, amelyet a Sant’Egidio Közösség békeiskolájában tanultak a
foglalkozásokon egyetemista barátaik, „nagy testvéreik”, Melinda és Kinga
segítségével, de a barátság, a vidámság ajándékát is elhozták az időseknek.
Akik cserébe nagy-nagy hálával, tapssal, közös énekléssel, sőt a műsoruk után
mintegy spontán válaszként rögtönzött zongora- és szájharmonika játékkal, a
gyerekekkel együtt muzsikálással, közös tánccal, az intézet jóvoltából
készített közös uzsonnával, süteménnyel, szörppel köszönték meg a vízkereszti
meglepetést. A gyerekek sok-sok új nagymamát, nagypapát találtak, az idősek új
unokákat láttak vendégül. És ahogy az egykori római utcagyerekeket istápoló
Néri Szent Fülöp életéről készült népszerű film dalában együtt énekelték nagy
lelkesen ezen a kis ünnepségen vízkeresztkor az idősek és gyerekek, a lényeg
mindenki számára rögtön teljesen világos volt: „legyetek jók, ha tudtok, a
többi nem számít!”
A szeretet, a jóakarat, a
barátság apró gesztusaival, amelyek megmutatkoztak ezen a január 6-i
találkozón, sok seb kezdett gyógyulni, sok fájdalom csökkenni, a generációk,
társadalmi távolságok közötti szakadékok feltöltődni – vagyis megjelent közöttünk
a Kisjézus, aki összegyűjtötte a világ végéről hozzá zarándokolt bölcseket és
az egyszerű pásztorokat, szimbolikusan a világ minden népét jászola körül.
